HetiVálasz

Augusztus 1-jétől az áram esetében a megszabott átlagfogyasztás fölötti hányadért az eddigi ár kétszeresét, a gáz esetében pedig a hétszeresét kell fizetni. De miért, amikor Paks 12 forintért – a rezsicsökkentett ár harmadáért – termel meg egy kilowattórányi áramot, február 1-jén pedig Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt? Ezekre a kérdésekre is válaszol Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

A magyar őstörténet egyik legfontosabb forrásának friss szemléletű elemzését ígéri egy nemrég megjelent könyv. Erről és mindenféle szenzációsnak eladott történelmi hírekről kérdezzük a két szerzőt, B. Szabó János történészt (Budapesti Történeti Múzeum) és Bollók Ádám régészt (Bölcsészettudományi Kutatóközpont). Műsorvezető: Borbás Barna.

A főállású katások adóterhelése a sokszorosára fog emelkedni, de a mellékállásban, nem túl nagy összeget keresők választhatnak olyan adózást, amivel még jobban is járhatnak – mondja podcastadásunkban Láng József közgazdász, adószakértő, az ABT Treuhand csoport ügyvezetője. Közszolgálati jellegű műsort készítettünk, melyben sorra vesszük a katások archetípusait és megnézzük, mi lehet nekik a legkedvezőbb adózási forma a továbbiakban. Láng József szerint rengetegen fogják bezárni a vállalkozásukat, és sajnos sokaknak lesz újra csábító a feketézés.

Megjelentek a kaktuszok a Kiskunságban, a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik Debrecen környékéről, kiszáradófélben a Nagyerdő tölgyei, pedig a gyökerek 20-25 méterig érnek. Mi ennek az oka? Mit lehet tenni? Vendégünk Lukács Balázs biológus, ökológus (Ökológiai Kutatóközpont). Kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.

Rekordmagas euróárfolyam, kétszámjegyű infláció, elszabaduló energiaárak. Meg a háború. A világgazdaságot megrángató válságköteg Magyarországon fokozottan hat. Miért? Mi az oka annak, hogy a forint a lengyel złotyhoz vagy a horvát kunához képest is látványosan gyengül? Jogos-e „háborús inflációról" beszélni? HetiVálasz podcastunkban ezekre a kérdésekre is válaszol Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az ukrán háborúval összeállt a „tökéletes vihar" Afrikában, ez pedig a mi életünkre is hatással lehet. Tízmilliókat fenyeget az éhhalál veszélye, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből alighanem Európa sem fog tudni kimaradni. Mi és miért történik Afrikában? Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense válaszol.

Nemrég jelent meg polihisztor barátjáról szóló könyve. A 80-as években ismerkedtek meg, együtt szervezték a Bős–Nagymaros vízlépcső ellen fellépő Duna Kört, a mozgalom által is katalizált rendszerváltástól viszont egyikük sem azt kapta, amit remélt. Ahogy a 2010 után hatalomra került Fidesz-kormányzástól sem. HetiVálasz podcastunk vendége Lányi András, aki a 2015-ben elhunyt Karátson Gáborra emlékszik legújabb kötetében. Ki volt Karátson, és miért releváns ma is írói-festői-irodalmi-közéleti munkássága? Mi köze Bős–Nagymarosnak '56-hoz, s ki és hol rontotta el az elmúlt 30 évet? Lányi Andrást Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

A befogadó nacionalizmus hozta át a szlovákságból a magyarságba, a kapitalista módszer tette lehetővé, hogy csavargóból polgárrá váljon. Milyen mai tanulságai vannak még Petőfi Sándor életének? Egy új könyv apropóján kérdezzük Margócsy István irodalomtörténészt.

Szabadkőműves lobbik szakították-e szét a történelmi Magyarországot? Hogyan lehet bejutni a párizsi Grand Orient nagypáholy levéltárába? Tényleg lejárt-e 2 évvel ezelőtt az, amit a Nagy-Trianon-palotában aláírtak? Ezekről kérdezzük Ablonczy Balázs történészt, aki 12 év után új könyvet írt a Trianon-legendákról.

Proxy- vagy két ország háborúja zajlik a szomszédunkban? Ebben igyekszünk rendet tenni HetiVálasz podcastunkban. Adásunkba két vendéget hívtunk: Magyarics Tamást, az ELTE BTK amerikanisztika tanszékének egyetemi tanárát, illetve Rácz András történészt, Oroszország-szakértőt, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársát.