HetiVálasz

A Budapest Főváros Levéltárával közös együttműködésünk jegyében a főváros történetének újabb korszakába nyerünk bepillantást az adásban, amelyben a város születésének 150. évfordulója alkalmából készülő monográfia világháborúkról szóló fejezetének szerzője, Bódy Zsombor történész-szociológus a vendégünk. Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? A háborúk rettenetes történései mellett a hétköznapi élet érdekes részleteire is fény derül a beszélgetésben.

Van olyan, hogy egy konfliktusnak egyszerűen nincsen megoldása. A Közel-Keleten most ez a helyzet – mondja podcastunkban Seres László. A külpolitikai újságíró, publicista szerint erkölcstelen összemosni az október 7-i Hamász-terrortámadásban és az izraeli válaszcsapásokban meghalt civileket, a nyugati egyetemi- és médiafősodor pedig öngyilkos álláspontot képvisel, amikor Izraelt hibáztatja a történetekért. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros" jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Újra jelentkezik szerkesztőségi podcast-triónk. Legutóbbi ilyen adásunk óta elakadni látszik az ukrán ellentámadás, villámháborút vívott Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország, választott Szlovákia, választani fog Lengyelország, és példátlan terrortámadásba torkollott az izraeli–palesztin viszály. A HetiVálaszban utóbbi három témáról – okokról, következményekről, magyar szempontokról – beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével.

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Szeptember 19-én terrorellenes hadműveletbe kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelenlévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Műsorunk két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg, vagy a New York-ig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.

Magyarországon aránylag hűvös, Európa és Észak-Amerika egyes részein extrém meleg nyár volt. A 24.hu-n megjelent meteorológusinterjú 48 Celsius fokos nyarat és a Dunát befagyasztó hideg teleket jósol a Kárpát-medencében az Észak-Atlanti-bukóáramlás leállása miatt. Mit higgyünk el? Mit tanulhatunk hazánk és Európa 100 és 1000 évvel ezelőtti környezeti viszonyaiból? Vendégünk Gál Tamás klímakutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője, illetve visszatérő szakértőnk, Rácz Lajos klíma- és környezettörténész, a Szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára.

Augusztus 20-án keleti despoták sorakoztak a Karmelita erkélyén, nyugati vagy közép-európai partner pedig egy sem. Mi olvasható ki ebből? Mekkora siker az illiberális szövetségépítés, ha közben magyar diákok esnek el az Erasmustól? Mire véljük a magyar külügy hallgatását az '56-ot fasiszta zendülésként emlegető orosz tankönyv ügyében, vagy Novák Katalin nyugati mainstreambe simuló kijevi mondatait? HetiVálasz podcastunkban ezek apropóján beszélget Magyarország nemzetközi mozgásteréről Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Szolgálati közlemény: hallgatóink visszajelzésein felbuzdulva szerkesztőségi triónk mostantól minden hónapban összeül megvitatni Magyarország és a világ aktuális kérdéseit.