HetiVálasz

Bár egyre több helyen elviselhetetlen a hőség, és az emberiség túlélése a tét, mégis egy rakás eufemizmussal utalunk a helyzetre: a leggyakoribb ilyen a „klímaváltozás". A Zöld Válasz legfrissebb adásában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) docense, a Nyelv és Agy Kutatócsoportot vezető Forgács Bálint arról beszélget Litkai Gergellyel, hogyan alakulnak ki ezek a fogalmak és mit okoznak aztán a valóságban. Miért nem az igazi még a „klímakatasztrófa" kifejezés sem, s mit lenne érdemes használni helyette?

Megdöbbentően közeli rokonságot találtak uráli és Kárpát-medencei sírleletek között – számol be a keleti magyarokkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára. Azt mondja, felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek. „Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta" – meséli. Hányan lehettek ők és mi történt a keleti magyarokkal? Lehetséges, hogy az ősmagyarság csupán kisebb része indult nyugatnak? Műsorvezető: Borbás Barna.

Demokráciafelfogás az Európai Parlamentben, Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a világrendszerváltással – meg Amerika. Ezekről szól a HetiVálasz 238. adása. Podcastunkban a megszokott szerkesztőségi hármas: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatását – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral. // Harminc év kutatását összegzi Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, most az Osirisnél magyarul megjelent könyve. Az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkájáról a fordítót, Rácz Lajos klíma- és környezettörténészt, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanárát és a lektort, Gál Tamás klímakutatót, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdezzük. A műsor lényegében a tavaly velük folytatott beszélgetés második része, de önálló podcastként is hallgatható.

Másfél héttel az egyik jelölt ellen elkövetett merényletkísérlet után már nem ez a vezető hír. Hanem az, hogy a regnáló elnök visszalépett a választási küzdelmektől, feladva a leckét az amerikai jobboldalnak, amelynek novemberi győzelmét Joe Biden mentális és fizikai állapota miatt már-már biztosra vették. Tényleg Kamala Harris és Donald Trump között dől el az elnökség? Milyen elnökként vonul be a történelembe Joe Biden? Mire készüljenek a republikánusok? A történelmi napokra tekintettel ismét Amerikáról szól HetiVálasz podcastunk, amelynek vendége Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője. A kérdezők: Laky Zoltán és Vörös Szabolcs.

Drámai fordulat borzolta fel a kedélyeket az amerikai elnökválasztást megelőző kampányban: Donald Trump ellen merényletet követtek el. Fordít-e ez a korábbi esélyeken? Mit jelent a kereszténység a politikában Amerikában és mit itthon? Remélhetünk-e bármi jót egy esetleges Trump-győzelem esetén? Hozna-e az transzatlanti békekoalíciót és vajon működne-e a NATO? A Heti Válasz legújabb adásában a Trump-kritikus konzervatív amerikaiak lapja, a Bulwark Magyarország-szakértő szerzőjét, a magyarul kiválóan beszélő egyetemi professzor David H. Baer-t Ablonczy Bálinttal és Laky Zoltánnal faggatta a műsorvezető, Sashegyi Zsófia.

Világraszóló diplomáciai offenzívában a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika, és még NATO-csúcs is volt. Ezekről szól a HetiVálasz szerkesztőségi adása; a mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Tényleg jobb lenne görgőkre állítani köztéri szobrainkat, hogy egy rendszerváltásnál csak elvontatni, s ne ledönteni kelljen őket? Ezekről is beszélget az akadémikussal Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

Rosszak a meglévő természetvédelmi jogszabályok, vagy csupán be kellene tartani őket? Hogyan lehet a négy évre tervező politikusokat rávenni hosszútávú szempontok figyelembevételére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában. A humoristaként elhíresült, ám szintén jogász műsorvezető Sulyok Katalin biológus-jogásszal, az ELTE adjunktusával, valamint Kun Zoltánnal, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének tájépítész mérnök elnökével fúr a mai joganyag és a gyakorlat mélyére. Miközben ma már nem is az unokáink életfeltételeiről van szó, hanem a sajátunkról, a pillanatnyi gazdasági érdekek még mindig eluralnak mindent. Fertő-tó jogtalan beépítése, magyar klímatörvény, közérdekű adatok nyilvánossága… Sok sebből vérzik a rendszer, miközben látszólag, papíron minden rendben van. Itt a friss Zöld Válasz!

Hétfőn újabb szankciókkal sújtotta az EU Oroszországot, már a gázexporthoz is hozzányúltunk. Mit okoz ez Oroszországban, és hogyan bonyolítja tovább az európai gázpiacot? A magyar kormány eközben azeri gázmezőben vett részesedést. Mi értelme ennek? Ezekről is kérdezi HetiVálasz podcastunkban Deák Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát Magyari Péter és Vörös Szabolcs.