Az élet meg minden

Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat. Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül. Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni. Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig. Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé. Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát. 2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak. Műsorjegyzetek Sajó Tamás A Wang folyó versei című blogja Facebook-oldala, a Studiolum részletes poszt Sajó Tamás online elérhető előadásairól, az előadások megtekintésének módjáról a blog utazási és túraoldala az epizódban említett barátja és blogalapító-szerzőtársa, Antonio Pablo Bernat Vistarini Az epizód témáihoz kapcsolódó könyvfordításai: Cesare Ripa: Iconologia (a reneszánsz szimbólumszótár) Gilles Kepel: Dzsihád Umberto Eco: A szépség története A rútság története A lista mámora A legendás földek és helyek története Megjegyzés: a továbbiakban a műsorjegyzeteket az epizódban elhangzott nagy témák köré csoportosítva adom meg. Mivel Sajó Tamás blogja sok olyan témát feldolgozott, amelyről az epizódban is beszélgetünk, számos esetben a linkek a blog releváns posztjaira mutatnak. Ezeket a linkeket dőlt betűvel szedem a későbbiekben (minden más egyéb szájtokra mutat). Kínai költészet, kínai írás A Wang-folyó versei kínai antológia az antológia Antonióval közösen készített fordítása magyarul és spanyolul Wang Wei: pár mondat Wang Weiről és egy vers tőle, amely az epizódban is elhangzik). A vers kapcsán említett Lábass Endre írás (Levél az utánam itt lakóhoz a Vándorparadicsom című kötetben a MEK honlapján elolvasható (29. o.). Emitt pedig a szócikk Wang Weiről a Wikipedián. Ebben a posztban pedig a másik idézett kínai vers elemzése van (a szívben lévő őszről), bemutatva, hogy mennyire hajlamos félrefordítani ezeket a verseket Benedek Marcelltől Kosztolányin át Szabó Lőrincig „az egész szecessziós gyökerű magyar kínai versfordítói hagyomány”. Pei Di (angolul) Pilar Gonzales (költő és sinológus, műfordító) Csin (Si Huang-ti), az első kínai császár, Kína egyesítője (róla és Kína egyesítéséről bőséggel volt szó a Salát Gergellyel készült epizódban) az egységesítés problémájáról szóló De Gaulle-idézet így hangzik: „Hogyan lehetséges egy olyan országot kormányozni, ahol 246-féle sajt létezik?” (azaz rosszul emlékeztem, nem négyszáz feletti számról van szó). Ez pedig egy meglepő kutatás arról, hogy a többféle sajttal rendelkező országok valóban instabilabbak. a Suo-ven csie-ce, az első kínai (írásjegy)szótár Kosztolányi Dezső kínai versfordításai Benedek Marcell a Tang-dinasztia a Song-dinasztia (Song-kor) Kína bezárkózása, az izoláció és globalizáció kettőssége a történelemben a Tao te King Wöres Sándor fordításában, benne a beszélgetésben idézett 80. vers arról, hogy boldogok, akik nem utazgatnak Lao-Ce Gavin Menzies 1421 – Amikor Kína felfedezte a világot című könyve Zheng He (Cseng Ho) admirálisról és a felfedezések korának kínai flottájáról, amelyet végül a változásoktól tartó kínai földbirtokos elit elpusztított. Konsztantinosz Kaváfisz görög költő Ithaka című verse, benne a „sose-látott kikötők” édes illatai Evangéliumok, keleti kereszténység Vulgata bibliafordítás az epizódban taglalt Szentírás-hely János evnagéliumából („Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen, Uram – felelte –, tudod, hogy szeretlek.”) Néhány érdekes klasszikafilológiai poszt a blogról: Isten négy betűje Bocs Cédulátska Örmény keresztények Örmény kolostorok Iránban Az örmény Irán: Új Julfa (az iszfaháni örmény negyed) A Kaukázusról szóló posztok gyűjteménye, amelyben sok az örmény témájú írás, a blogon itt található. (As)szír keresztények Délkelet-Anatólia, percről percre. A hosszú és alapos posztból kiderül, hogy „A keresztény szírek[…] nem azonosak azokkal a szírekkel, akikről a hírekből mint iszlám bevándorlókról hallunk. Az utóbbiak az 1920-ban az Oszmán Birodalom arab tartományaiból francia védnökséggel létrehozott, és az antik Syria provincia után Szíriának elnevezett ország polgárai. Nyelvüket és identitásukat tekintve túlnyomórészt arabok, csupán állampolgárságuk után nevezik őket szíriaiaknak.” Keresztények Etiópiában Etiópia percről-percre (keresztény kolostorok Etiópiában) Sába királynője az etióp hagyományban A reneszánsz (Itáliában) Szerb Antal: Utas és holdvilág Az Utas és holdvilág túra Sajó Tamás blogján Líra könyvajánló A podcastepizód után elhangzó könyvajánlóban ezúttal Szerb Antal – a Magvető gondozásában pár hete csonkítatlan, teljes kiadásban megjelent – A világirodalom története című munkáját ajánlom. „Elsüllyedt” civilizációk és határvidékek gleichschaltolás: több helyen is előfordul a szó az epizódban, a magyar ige a német Gleichschaltung-ból jön, amely a nácik erőszakos (ideológiai, kulturális) egységesítési törekvéseit takarta (pl. a médiában). A szó tágabb értelemben az agresszív uniformizálást, a totális állami kontroll megvalósítását jelenti a társadalom minden színterén. a pesti Csikágó Lemberg/Lvov a Napkirály, azaz XIV. Lajos francia király Breslau/Wrocław Gascogne (poszt a katalán-francia határvidék nyelvi sokszínűségéről) Burgundia Burgundia Merész Károly burgundi herceg Berry herceg hórás könyve Jan van Eyck Sajó Tamás online előadása Jan Van Eyck genti oltáráról, amely a burgund történelmi helyzet részletes bemutatásával kezdődik I. Miksa Azeri-örmény konfliktus 2020-as hegyi-karabahi háború (az azeri légidrón-háborúról és fölényről szól a Stósz hírlevél egyik korábbi bejegyzése) A karabahi helyzetről szól Sajó Tamásnak ez a hosszú, elemző videója. Susa, a csodák városa Sajó Tamás beszámolójában (benne a karabahi azeri-örmény konfliktus véres története), amely akkor még örmény ellenőrzés alatt állt – a háborút követően azeri fennhatóság alá került. Kurban Said: Ali és Nino című regénye; igazából az, hogy kit takar a Kurban Said írói álnév, máig vitatott. Nagy valószínűséggel Yusif Vazir Chamanzaminli azeri írót és politikust. Sajó Tamás azonban blogján ismerteti Essad Bey, a titokzatos „azeri herceg” történetét, akit egyesek a regény szerzőjének tartanak. Julfa elpusztított örmény temetője Nahicsevánban Ecsmiadzin (örmény vallási központ) Erős emberek a két háború közt és újra Mark Mazower: Dark Continent (A brit történész könyve az epizódban „Dark Europe” címmel említődik, valójában a cím tehát Dark Continent.) Kerényi Károly Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó a „szuverén” az epizódban használt értelemben a náci jogfilozófus, Carl Schmitt szóhasználatát idézi, aki a rendkívüli jogkörökkel felruházott vezetőt értette alatta („szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”.) Irán és Perzsia a perzsa nyelv, mint a kelet franciája zoroasztrizmus Említett iráni rendezők, filmek Abbász Kiarostami Dzsaafar Panáhi (Jafar Panahi) Pályán kívül (Offside) A fehér léggömb Kivonatos tartalom időkóddal [00:05:04] A Wang-folyó versei blog. Miképpen kapcsolódik létrehozása egy reneszánsz szimbólumszótárhoz? [00:08:55] A VIII. századi kínai irodalom klasszikus szövege, Wang Wei és Pei Di költői párbeszéde. [00:12:39] Sajó Tamás nyelvtudása, a kínai nyelv megtanulásának története, a képek iránti érdeklődés szerepe ebben. [00:18:30] A kínai versek fordításának nehézségei az írásjelekben megbújó képi játékok miatt. Sajó Tamás egyik versfordítása, mint példa erre. [00:21:38] Miért voltak betiltott írásjelek Kínában? Az országegyesítés és az első kínai szótár. [00:23:36] Miért tanulta meg a négy evangéliumot Sajó Tamás kívülről, görögül? Egy példa arra, ahol az eredeti szöveg többet mond a latin és magyar fordításnál. Sajó Tamás katolicizmusa, és az „államkatolicizmussal” szembeni ellenérzései. [00:31:42] Hogyan tanul nyelveket Sajó Tamás? A beszélt kínai nyelv elsajáításának története. [00:34:02] Utazások, útleírások és az „elsüllyedt civilizációk” felkutatása, mint ezeknek az utazásoknak a célja. Mikrokultúrák Kelet- és Nyugat-Európában, ezek eltűnése és eltüntetése, „gleichschaltolása”, lehetséges egymás mellett élése. [00:40:35] Az autenticitás mint fontos szempont Sajó Tamás úticéljainak megválasztásánál. [00:42:26] Az elfelejtett és fogyatkozó keleti keresztények – Európa gyarmatosítás előtti kulturális gyökerei. [00:46:36] A 2020-as azeri-örmény háború. A Hegyi Karabahért vívott konfliktus régi időkbe nyúló története. Azeri pusztítás Nahicsevánban. [00:51:59] Sajó Tamás, az egyszemélyes utazási iroda. Az utak szervezésének története. [00:53:26] Sajó Tamás függetlenedése a „rabszolgatartó” akadémiai világtól,„szabadulástörténete”. [00:58:05] Sajó Tamás Berlinbe költözése. 2013-as rossz előérzete arról, hogy Magyarországon igen rossz irányba mennek a dolgok. Az előérzet valóssággá válása: Magyarország végjáték előtt? Csömöri birtokának lecserélése egy berlini garzonlakásra. [01:05:15] Hogyan utazott Sajó Tamás karantén idején? Határátkelés a kertek alatt, turistautakon. [01:08:35] A Tao Te king 80. verse: miért tanácsolja, hogy ne utazzunk? Hogyan értelmezi ezt a kínai bölcsességet a folyton úton lévő Sajó Tamás? [01:10:16] Zeng Ho admirális flottája és felfedezőútja a XV. században. A kínai flotta elpusztítása a felfedezésektől tartó kínai földbirtokos elit által. Az izolációra és a megismerésre vágyók, e kettőség hatása a világtörténelem során. [01:15:48] Egy rövi életű, de nagy hatású ország: Burgundia története. [01:18:54] Az itáliai reneszánsz és a bizánci örökség, amiből a reneszánsz táplálkozott. Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Sajó Tamás eköré szervezett olaszországi útjai. [01:22:13] Az 1920-as, 30-as évek Európája: szellemi irányzatok kiteljesedése és lezárulása. Az „erős emberek” iránti igény fokozódása, a demokráciától való elfordulás a harmincas években. A folyamat megismétlődése manapság. [01:26:15] A középkori invesztitúraharcok, mint az európai világi állam és demokráciák egyik fontos (elő)állomása, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A hiányzó európai fogalmi készlet Keleten. [01:29:38] Irán, a világi állam és az iszlám forradalom. Síiták és szunniták, az iszlám kettészakadásának története, a kalifa, a kalifátusért folyó küzdelem. [01:34:19] Az iszlám és Perzsia. Az ajatollahok learabozása, a perzsa idegenkedés a fundamentalista iszlámtól. Perzsia lerohanása a kora középkorban az arabok által, a zoroasztrizmus megsemmisítése. A perzsa, mint Ázsia franciája, közvetítőnyelve. [01:39:14] Az iszlám világ fáziskésése az európaihoz képest. A világi államok mesterséges volta és a velük szemben fellépő második generáció. A Muszlim Testvériség Egyiptomban. [01:42:17] Sajó Tamás és a perzsa nyelv elsajátításának története – letöltött filmek révén. [01:46:02] Az elsajátítandó nyelv, ami most van soron: a grúz. A grúz írás rövid története. [01:47:54] Nyelvek, amiket szeretett volna megtanulni Sajó Tamás, de végül nem tanult meg. Testvére és a héber nyelv „tilalma”. Egy sábeszgoj orgonista a budapesti zsinagógában. [01:50:50] Sajó Tamás gyerekkora: 15-en 60 négyzetméteren. Az Országházból származó nagy diófaasztal. A szerető családi környezet titka. [01:53:55] Sajó Tamás függetlenségének „lábai”, az utazásszervezés és a fizetős előadások. Az egyszemélyes utazási iroda és az orosz bloggerek. [01:56:41] A fizetős előadások „láb” felépülése a járvány alatt. [01:59:49] Sajó Tamás napirendje: hogyan fér bele ennyi minden 24 órába? Be tud-e valamit emelni azokból az ősi kultúrákból életrendjébe, amelyeket kutat? [02:03:17] Az internet és az értelmiségi: forradalmi változások és lehetőségek az államtól való függetlenségre. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni? Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott harangról is, de legfőképpen arról, mit jelent egy élhető nagyváros a 21. században. Mondjuk egy olyan országban, amely kívülről nézve ma már egyre inkább egyetlen nagy városi agglomerációnak látszik. Zubreczki Dávid újságíró, zenész 1999-ben végezett a gödöllői Szent István Egyetemen, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben, amelyet egy interjúban a „karok között lebegő kis csodaműhelynek” nevezett. Eredeti szakmájában igazából sosem dolgozott, ám több mint tíz éven át írta az Index egyik legolvasottabb blogját, az Urbanistát, amely egyszerre foglalkozott a város múltjával és jelenével. Bár blogjától 2019-ben megvált, Dávid azóta is „urbanista”: sétáin eredeti szemszögből ismerteti meg Budapesttel – sokszor azokat, akik ott laknak, csak korábban nem vették észre, milyen kincsek vannak az orruk előtt. Műsorjegyzetek Zubreczki Dávid weblapja a Wikipédián említett könyve, a Templomséták Budapesten a (már nem működő) Urbanista blog az Indexen az Építészfórummal együttműködésben készülő podcastja, az Auditórium még ma is meglévő zenekara, a Boogie Mamma Az epizódban említett templomok és a kapcsolódó történetek Hermina kápolna Pasaréti Páduai Szent Antal Plébániatemplom a Regnum Marianum templom és felrobbantása Szent Mihály kápolna (Margit-sziget) és a megtalált harang a tabáni szerb székesegyház (rác templom) és eldózerolása Városmajori Jézus Szíve Plébánia-templom Kiemelten említett egyéb helyszínek és történetek a Felvonulási tér (ma: Ötvenhatosok tere) Matthias Rust berepülése és leszállása a moszkvai Vörös téren a Mol Campus (Mol-torony) felhőkarcolója a Válasz Online cikkében; korábban tervezett toronyházak (köztük a Fiumei úti, visszabontott torony) a Magyar Narancs cikkében a frankfurti konyha a New York-i MOMA kiállításán Márai Sándor Egy polgár vallomásai című kötetében ír Krisztinaváros új vásárcsarnokán a számjegytelen, újmódi toronyóráról, amit a helyiek közül sokan „bolseviki”-nek tartottak. Zoltán Gábor a Szomszéd című esszéregényében idézi Márait, és ír bővebben erről a jelenségről. Zoltán Gáborral – egyebek mellett a Szomszédról – ebben a korábbi podcastepizódban beszélgettem: #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új campusának fejlesztése az Építészfórum cikkében Mátyásföld a budavári teherelosztó és lebontása Egyéb említett művek Tengiz Abuladze: Vezeklés Tom Wolfe: From Bauhaus to Our House Líra könyvajánlóAz epizód végén, az új könyvismertető blokkban, amelyet a Líra Könyv támogat, ezúttal Pilinszky János Önéletrajzaim című kötetét ajánlottam. Urbanizáció világbanki előrejelzés arról, hogy 2050-re a magyarok 4/5-e városban él majd; az Otthon Budapesten című fővárosi fejlesztési stratégia, benne a lakhatás feltételeinek javítása, kerékpárak építése, az agglomeráció további szétterülésének megakadályozása, a „kis távolságok városa”, mint stratégiai cél; Erő Zoltán ebben a Qubit podcastjában lamentált azon, hogy vajon Budapesten hára van-e még egy kezelhetetlen betelepülési hullám; Az epizódban említett építészek Farkasdi Zoltán Kotsis Iván Makovecz Imre Rimanóczy Gyula A Városliget és „megújítása” A Városliget (és faátültetéseinek) története Egyelőre nem látni világosan, mi épül majd meg és mi nem a tervezett városligeti épületekből. Ez a cikk A Liget Budapest Projekt visszanyeséséért küzdő városvezetés és a teljes megvalósítást erőltető Baán László korámánybiztos közötti állóháború, amelynek jelenlegi állása szerint a Liget Budapest Projekt és tervezett épületei: Néprajzi Múzeum (épül) Magyar Zene Háza (épül) Nemzeti Galéria (a régi Petőfi Csarnok helyén, leállítva) Magyar Innováció Háza (a régi Közlekedési Múzeum helyén, leállítva) Városligeti Színház (építése leállítva) A lebontott Közlekedési Múzeum új helyszíne: az Északi Járműjavító Említett építészeti stílusok bauhaus – a dessaui önkormányzati modell; brutalizmus – a bostoni városháza rendre az élen végez a világ legcsúnyább épületeinek toplistáján, például itt; szocreál neoklasszicizmus art déco Jelenségek, fogalmak angolkert bauxitbeton dzsentrifikáció Mithrász-kultusz További névemlítések Ángyán József Berecz András Karácsony Gergely Vitézy Dávid Kivonatos tartalom időkóddal Az epizódokba dinamikusan bekerülő szponzori üzenetek miatt az időkódok 30-90 másodperccel csúszhatnak az itt feltüntetettekhez képest. [00:05:37] Mit jelent az, hogy „építészeti mesemondó”, miért hívja így magát Zubreczki Dávid? Mik azok a „városi séták”? Az Urbanista blog és 100.000 olvasója. [00:09:25] A Templomséták Budapesten című könyv és megírásának okai, története: a város bemutatása annak templomain keresztül. Közben: valláskeresés és istenkeresés. [00:13:45] Kalandozások a Városliget körül: egy lakáskápolna a Damjanich utcában (a lakásképonák kialakulása a gyorsan fejlődő Budapesten), a felrobbantott Regnum Marianum. [00:21:25] A Felvonulási tér története, városi legendák ehhez kötődően. Az alagút, mint népmesei elem ezekben a legendákban országszerte. A Margit-szigeteki elásott harang nagyon is valós története . [00:25:38] Hogyan jött létre egykor a Városliget? Hogy került oda, ahol most van? [00:28:50] A Városliget és a New York-i Central Park közötti különbségek. Az eredeti terv a Pestet körülölelő „parkgyűrű” létrehozására. A terv elhalásának okai. A parkok a szocializmusban, autóverseny a Városligetben és a Népligetben. [00:38:45] A Városliget projekt – és kritikája. Új épületek és a „túlhasználat” réme. A múzeumi negyed és az elszalasztott fejlesztési lehetőség a város más részein. A Városliget korábbi beépítésének története: vásár és raktár a Ligetben. [00:48:41] Ami a Városliget mellett van: a pesti “bérházak”, amelyek már nem bérházak, és az ebből fakadó problémák: a nem létező háztulajdonos. A leromlott külcsín, a rehabilitáció nehézségei. Korabeli és mai önkormányzati, állami lakásprogramok. [00:55:42] Elszabaduló ingatlanárak a fővárosban, az Urbanista blog egykori ingatlanhirdetéses rovata, extrém lakások, extrém hirdetők. [01:00:01] Kiköltözők, beköltözők. A kiköltözés kényszere, de egyben illúziói is. Miképpen nehezednek a belvárosra a szétterülő agglomeráció megoldatlan problémái. Autók, biciklik, parkolók, kerékpárutak: egy apránként megoldható problémahalmaz. Magyarország, mint egyetlen óriási városi agglomeráció. A 15 perces város koncepciója. [01:09:34] Mátyásföld, mint jó példa a városhoz szervesen, jó közlekedéssel, saját infrastruktúrával rendelkező „belső” agglomerációra. Mi köti oda Zubreczki Dávidot? A Mátyásföldtől eltérő, fejletlen infrastruktúrájú Budapest környéki agglomeráció problémái. Az ország legrégebbi, mai is használatos kerékpárútja, biciklisparadicsom a Horthy-korszakban. [01:16:33] Megoldást jelent-e a kerékpár? Vissaszorítja-e az autók használatát, ha kevesebb a parkoló, ha nagyobb dugó? [01:22:58] A belváros rehabilitációja és egy nem feltétlenül jó következmény: dzsentrifikáció. Melyik korszakát éli Budapest? Előtte vagy utána van a nagy beköltözési hullámnak ami máshol az 50-es, 60-as években végbe ment? Globális trendek: többen élnek mint városban, mint falun, és az arány növekszik. [01:30:16] Zubreczki Dávid tanulmányai és tanárai a gödöllői Szent István Egyetemen. Az Urbanista blog története. Zenekara: a Boogie Mamma. [01:34:03] A „csomagban gondolkodás” kritikája. Mennyire jellemzi ez a politikát? Pártpolitika vs. közpolitika. A budapesti biciklisek kontra autósok politikailag gerjesztett háborúja. Zubreczki Dávid, aki egyszerre dolgozik a Városházának és Vitézi Dávidnak. [01:39:16] Milyen lesz a jövő Budapestje? Milyennek lenne jó? Az önvezető, elektromos atutók küszöbön álló forradalma és ennek lehetséges hatása a városra. A Mol-torony és egyéb felhőkarcolók Budapesten. [01:47:43] Fenntartásaink a modern építészettel kapcsolatban. Két modern templom a harmincas évekből Budapesten a II. kerületben. Ha a 60-as, 70-es évek modern építészetét tekintjük, nincs-e alapjuk a kritikáknak? A 80-as évek építészeti örökségének megsemmisítése a fővárosban. [01:59:12] A világos korszakhatárok hiánya, a modern korai gyökerei. A „Frankfurti konyha”, a kádárkocka. Zubreczki Dávid, illetve az Építészfórum podcastja, az Auditórium. Benne egyik epizódként: a Moholy Művészeti Egyetem rekonstrukciója. A szocreál Magyarországon. [02:08:51] A megőrzendő, megújuló, megújítható épületek filozófiája az újrahasznosítható tárgyak analógiájára. Saját lakókörnyezetünk felfedezésének fontossága. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.) Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra. Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zenés darabról, amelyről majd fél évszázada igen heves viták dúlnak, miközben a hadakozók közül alig látta azt valaki. Műsorjegyzetek Presser Gábor honlapja (rajta az áttekinthetetlenül gazdag életmű felsorolása rengeteg linkkel, rengeteg meghallgatható dallal és persze részletes életrajz is van rajta) Facebook-oldala Youtube-csatornája szócikk róla a Wikipédián önéletrajzi könyve, a Presser könyve A Locomotiv GT tagjai: Presser Gábor (1971–2016) Karácsony János (1974–2016) Solti János (1977–2016) Korábbi tagok Barta Tamás (1971–1974) Hajdú Eszter filmje, a Siess haza, vár a mama Barta Tamás és édesanyja hangos levelezéséről Frenreisz Károly (1971–1973) Laux József (1971–1976) Somló Tamás (1973–2016) Presser Gábor vagy az LGT említett albumai, dalai Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (dalszöveg: Adamis Anna) Déry Tibor azonos című kisregénye a Ringasd el magad említett, 1973-as verziója Menni kéne (a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. lemezről) Varga Luca tanulmánya a musical vígszínházbeli előadásáról és a korabeli kultúrpolitikai háttérről, benne a műsorban említett Kurucz György főosztályvezető levele Az eredeti, 1973-asvígszínházi előadás kapcsán említett művészek, szakemberek, alkotók: Latinovits Zoltán Marton László Radnóti Zsuzsa Várkonyi Zoltán Verebes István Bummm! Loksi Majd Leonard (dal a Szerenád helyett című albumról) Rutinglitang – Parti Nagy Lajos verseivel Említett fesztiválok Altamont Free Concert (1969) A koncertről és a Rolling Stones turnéjáról készült, Gimme Shelter (1970) című dokumentumfilm Hells Angels motoros klub (banda) The Great Western Express Festival (Lincoln-fesztivál) Ozark Music Festival (1974) az epizódban említett helikopteres felvételek láthatók az LGT-ről ebben a kisfilmben Sedalia városa Líra könyvajánlóAz epizód végén, az új könyvismertető blokkban, amelyet a Líra Könyv támogat, ezúttal Michel Houellebecq Intervenciók 2020 című esszékötetét ajánlottam. Leonard Bernstein és a West Side Story Leonard Bernstein 1954-től tartott a zenét népszerűsítő előadásokat a televízióban („Omnibus”), amely tévéműsorokat aztán világszerte sugároztak. Később, 1973-ban került sor Bernstein a Harvardon tartott A megválaszolatlan kérdés című televíziós előadássorozatára, amely hat részből állt (ez például itt az első , több mint másfél órás rész a Youtube-on). A nagy sikerű előadások szövege magyarul is megjelent 1979-ben. a West Side Story (érdekesség: bár az epizódban erről nem esik szó, a 2021-es év végén várható a musical új filmváltozata Steven Spielberg rendezésében) A név ejtéséről: Vonneguthoz vagy Steinbeckhez hasonlóan Bernstein nevének is németes ejtése terjedt el Magyarországon korábban, olyannyira, hogy amerikai kiejtés esetén sokan nem is tudnák azonosítani, kiről beszélünk. De apró érdekesség: maga Bernstein is többféleképpen ejtette nevét („börnsztájn” vs. „börnsztín”), angolul tudóknak erről íme egy érdekes kis dolgozat és kultúrtörténeti adalék. Az epizódban említett magyar előadók, művészek, alkotók, hírességek Ady Endre Babos Gyula Bródy János Déry György Falusi Mariann Fischer Annie Ferencsik János Herskovits Iván Kocsis Zoltán Módos Péter Oláh Ibolya Ránki Dezső Rúzsa Magdolna Sándor Pál Szívós István Magyar zenekarok (az LGT-n kívül) Illés Omega Említett intézmények, szervezetek, vállalatok Hungaroton Interkoncert (cikk a a Kádár-kori cég történetéről, működéséről) Museum of Performance and Design (San Francisco) Budapest Music Center (az amerikai) Nemzeti Gárda Külföldi sztárok, előadók, alkotók, hírességek Elvin Bishop Ry Cooder Leonard Cohen említett albuma, a Ten New Songs Bob Dylan Jimmy Hendrix Mick Jagger Billy Joel Jack Kerouac az Úton korábbi cikksorozatom a Kerouac-örökségen marakodó rokonokról Paul McCartney Buddy Miles Jimmy Miller Szergej Prokofjev Keith Richards Rod Stewart Wim Wenders Ronnie Wood Említett külföldi együttesek Aerosmith Buena Vista Social Club Faces Jefferson Airplane Nazareth REO Speedwagon The Rolling Stones Strawbs Stone the Crows Kivonatos tartalom időkóddal Az epizódokba dinamikusan bekerülő szponzori üzenetek miatt az időkódok 30-90 másodperccel csúszhatnak az itt feltüntetettekhez képest. [00:05:08] Honnan volt meg Presser Gábornál az a rengeteg adat, feljegyzés, ami egy ilyen önéletrajzi könyv megírásához szükséges? Vezetett-e naplót. A zene és az emlékek összekapcsolódása. [00:10:59] A fordított időrend, amiben az akkori zenészek éltek. Az éjszakai közlekedés veszélyei az akkori utakon. A bandák sofőreinek „félvilági” állása. [00:14:52] A Kádár-rendszer, mint „slamperáj”, ahol minden a feje tetején állt. Hogyan viszonyultak ehhez a nyugati menedzserek, akik a „keleti” bandákkal foglalkoztak? A „keleti” együttesek egzotikuma akkoriban. A normális menedzsment és a befektetés hiánya, mint ami akkoriban megakadályozta, hogy a siker küszöbére érkezett zenekarok nyugaton továbbléphessenek. A zeneipar (anyagi) vastörvényei. [00:23:13] Ki utazhatott nyugatra Magyarországról turnézni és miért? Ennek káosza és esetlegessége. A kiskapuk és az egyéni értelmezések Magyarországa. [00:25:41] A Great Western Festival (Lincoln-fesztivál) az angliai Barndney mellett Angliában, 1972-ben. Rossz idő, Hells Angels és igazi nagymenők a színpadon. [00:31:33] Felkérés a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról zenéjének megírására a Vígszínháztól. A megbízás problémái, elvállalása és az ebből adódó konfliktus Frenreisz Károllyal. Somló Tamás érkezése az LGT-be. [00:37:14] Laux József, a menedzser, aki 50 évvel megelőzte korát. LGT-történeti kitérő a képben nem lévő hallgatóknak. [00:40:00] A hatalom ideológiai késztetései a Képzelt riport bemutatásával, ennek ellenkezőjére fordulása a zene miatt. A színház lavírozása, avagy miről árulkodik Kurucz elvtárs korabeli levele? Az eredeti előadás, amiről nem maradt fönn filmfelvétel. Mi érdekelte a „popfesztiválból” Déry Tibort? Érdekelte-e belőle valami egyáltalán? Magyarország, mint magunkkal hurcolt hátizsák. [00:52:54] Az eredeti rockfesztivál és az ott történtek 1969-ben Altamontban. Látta-e a Gimme Shelter című dokumentumfilmet Déry? Dolgozott-e belőle? A Hells Angels az altamonti koncerten. [00:59:18] A Képzelt riport és a kádári slamperáj. Hogyan reagált a bemutatóra a hivatalos kultúrpolitika, miként tiltották le az egyik helyen azt, ami mehetett a másik helyen, és miért nem volt ebben az egészben semmi következetesség? És hogyan adta ki ez az egész a Kádár-rendszer lényegét? A máig tartó vita, és a nagy félreértés ebben a vitában. [01:13:16] Mit szólt Déry Tibor a zenéhez? Érdekelte-e egyáltalán? Kerouac Déryétől eltérő gondolatai az útról (és távozásról), a kivonulás ideológiája, a 60-as 70-es évek hippimozgalmai és lecsengésük: a beat üzletté válása és Kerouac üzletté válása. A mindent mozgató pénz emögött. [01:24:26] Presser Gábor és az angyalok ebben az univerzumban. A Jóisten és Leonard Bernstein. A West Side Story zsenialitása. [01:32:18] Az Ozark-fesztivál az USA-ban Sedalia mellett 1974-ben. Miért érkezett a színpadhoz helikopterrel Presser Gábor? Hogyan lett katasztrófa sújtotta övezet a koncertek helyszíne? Somló Tamás eltűnése és a nap, amikor gárdisták ébresztették a zenészeket. [01:47:39] Barta Tamás disszidálása 1974-ben. „Isten ujja”, egy nő és Tamás elvágyódása és álma Amerikáról. [01:57:20] Barta Tamás és édesanyja hangos levelezése, Presser Gábor gondolatai barátságukról és arról, miért mondta egy ponton Barta a hangszalagon, hogy abbahagyja a gitározást. A menni vagy maradni kérdése, Presser Gábor gondolatai arról, miért fontos neki Magyarország, a magyar nyelv, az, hogy itt született, és hogy le lehet-e ezt tenni. Amerika, mint álom a 70-es években Magyarországon. Az azóta a valóságban is megváltozott Amerika és árnyoldalai. [02:11:20] Laux József disszidálása Amerikába, és az első találkozás vele a 80-as években. A menedzser, aki nem tudta elengedni az LGT-t. Miért gondolja úgy Presser Gábor, hogy az LGT történetében zeneileg a Loksi album volt a csúcs? [02:18:34] Laux József hazatérése. Az ember, aki mindenkinek beszólt, és nem félt semmitől. [02:22:57] A régóta pályán lévő sztárok keresztje: a legtöbben ma is a régi dalokat keresik tőlük, mert már „nem férnek el bennük” az újak. Avagy miért nem figyelünk az új művekre? [02:29:48] Min dolgozik pandémia idején, „karanténban” Presser Gábor? Eszébe jutott-e valaha, hogy nem csinálja tovább, abbahagyja? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.MűsorjegyzetekJordán Ferenc weblapja adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán könyve, az Ördögi jóslatok említett, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-ben a Branco Weiss ösztöndíj vele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on: Amit játszunk, orosz rulett „Álljunk bosszút a rohadékon!” „Balkáni mutyimocsár” Intézmények Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós) Ökológiai Kutatóközpont A műsorban említett további könyvek, filmek David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020) Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982) Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968) Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014) Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvek Jessikka Aro: Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából Federico Fellini: Akarsz velem álmodni? – Jelenetek, hangjátékok Az epizódban említett természetfilmesek, etológusok, ökológusok, kutatók Joy Adamson David Attenborough Daniel Blumstein Csányi Vilmos Gerald Durrell Paul R. Ehrlich Jane Goodall Vida Gábor Fogalmak, események, folyamatok biodiverzitás bozóthús a dodó madár és kihalása a Golf-áramlat legyengülése pillangó-hatás az etiópiai éhezők megsegítésére szervezett 1985-ös, Live Aid szuperkoncert kézzel beporzott virágok Kínában a műanyagszemét-krízis Natura 2000 területek Rámszari egyezmény tömegkihalás és háttérkihalás: A kihalások története (Jordán Ferenc korábbi cikke a kilencvenes évekből) a vadon eltűnése: friss cikk, friss adatok arról, hogy még nagyobb a baj, mint eddig hitték virágporzó drónok Japánban és Kínában wet market zoonózis A hálózatkutatás fejlődése kapcsán említett nevek Barabási Albert-László (a vele készült podcastepizód) Csermely Péter Steven Strogatz Duncan J. Watts (a Watts–Strogatz modellről bővebben) Kivonatos tartalom időkóddal[00:05:29]David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmje. Valóban akkor a baj, mint ahogy a film állítja?[00:10:04]Miért hálózat a Golf-áramlat? Hogyan értelmezhető az a kifejezés, hogy „a Föld nagy hálózatai”? Biológia, ökológia és a hálózatos gondolkodás.[00:14:35]Az emberiség, mint túl sikeres faj. A járványok, mint amelyek „kordában tarhatja” az ilyen sikereket.[00:15:49]Jordán Ferenc, aki „pár perccel” a kitörése előtt megjósolta a koronavírus-járványt, miközben semmi újat nem mondott. Miért következménye egy ilyen világjárvány annak, hogy megbontottuk a természet rendjét? Zoonózis, elszegényedés és túlnépesedés.[00:20:13]Miért gond a vadonok területének csökkenése, eltűnése? Miért fontos, hogy legyen vadon? A biodiverzitás fontossága.[00:26:41]A félrement természetvédelem, ahol az adminisztráció és a kommunikáció dominál a folyamatok megismerése helyett. A kulcsfajok azonosítása a szerethetők védése helyett. Erdei rendszermodellek és -kísérletek: mit történik, ha kiveszünk egy-egy fajt egy adott területről?[00:34:52]Nem lehetséges, hogy a technológia megoldja majd az eltűnő fajok problémáját? (Pl. növényeket beporzó minidrónok ötlete.) A technokraták és az ökológusokhasznos párbeszéde.[00:37:03]Elizabeth Kolbert A hatodik kihalás című könyve. Az ember okozta kihalási hullám mérete az előzőekhez képest. A tömeges és háttérkihalás közti különbség.[00:39:37]A vadon, mint evolúciós tartalék, ahol új megoldásokkal állhat elő a természet kataklizmák esetén.[00:41:59]Nem lehet, hogy túlzók az ökológusok állításai, riogatásai? Paul R. Ehrlich jóslatai a tömeges éhínségről. Túlnépesedés és élelmezés. A vele írt közös cikk története.[00:48:18]Mi történik, amikor ökológusok, biológusok és nemzetbiztosnági szakemberek beszélgetnek egymással hat napon át? Mit tudnak tanítani egymásnak?[00:52:32]A Psychology Today-ban írt cikk témája, tartalma: a pandémia egymással is kölcsönhatásban álló kiváltó okai. A népesség csökkentésének fontossága. A gazdaság „lokalizálásának” fontossága. Ehhez szükséges: életmódváltás „alulról”, korlátozó intézkedések „felülről”.[01:02:42]A „népesedésbomba” hatástalanításának problémái. A pandémia által mutatott megoldások. Az adaptáció lehetősége és szükségessége.[01:07:39]Nem irreális elvárás-e az emberrel szemben az élethosszig tartó tanulás? Adaptáció? Nem lehet, hogy ez túl sok? Eltérő stratégiák a társadalmon belül, illetve mit mondanak ezek egy adott országról? A mobilitás fontossága és a bezárkózó Magyarország. Ennek lehetséges történelmi és politikai okai. Közvetlen tapasztalatok a világot látni nem akaró fiatal kutatókról. Ennek igen káros hatásai.[01:13:43]A Branco Weiss-ösztöndíj, és meghatározó hatása Jordán Ferenc életére. Az ott elnyert stipendium témája: hálózatok alakulása iskolai osztályközösségekben.[01:21:39]Jordán Ferenc érdeklődése a hálózatkutatás iránt. A hálózatok tudományának robbanásszerű fejlődése a 90-es évek végén.[01:24:10]A klikkesedés, a nagy csoportok kisebbekre bomlása mint a járványok elleni védekezés stratégiája az állatvilágban. Az állati csoportok vészhelytere reagáló hálózatai.[01:29:22]Jordán Ferenc hazatérése és igazgatói megbízatása a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet élén. Fiatalítás, nemzetközi pályázatok: a a tihanyi intézet modernizációjának programja. Majd ennek elbukása.[01:32:16]Mivel foglalkozik a limnológiai kutatóintézet? A Balaton kutatásának és kezelésének összetettsége: az intézet lehetséges integráló szerepe. Törzsi háborúk. A hosszú távú koncepciók hiánya. A tó „körbebetonozása”.[01:37:38]A Balaton zajterhelése. További problémái. Megfogalmazhat-e egy kutatóintézet ajánlásokat, szabályokat ilyen összetett ügyekben? At intézet presztízse és ennek összefüggése azzal, mennyire folyik nemzetközileg is látható kutatás berkeiben (nemzetközi együttműködésben). Visszajelzés „föntről” hogy erre nincs szükség.[01:43:44]A Balaton körüli gondok. Natura 2000-es területek védelme, a Rámszari-egyezmény védelme alá tartozó vizes élőhelyek. A Fertő-tó körüli védett területek „bedarálása”.[01:45:12]Miért lenne jó, ha külföldiek is kutatnák a Balatont az intézetben? Az Old Boy Network triumfálása. A nemzetközi pályázatok megakasztása, a „gyarmati” és a „nemzeti” tudomány értelmetlen fogalmai. Az „ittmaradók” és a „távozók” közötti mesterséges különbségtétel. A külföldi tapasztalatszerzés fontossága, de ennek egyre inkább megbélyegzése. A „nemzeti” finanszírozás olykor káros hatásai.[02:01:09]Jordán Ferenc nem bánta-e meg, hogy hazajött, és elvállalta ezt a feladatot?[02:02:22]A tudós, aki megjósolta a járványt, és aztán ő is elkapta a betegséget: Jordán Ferenc és a koronavírus.[02:05:11]Jordán Ferenc Balaton-felvidéki gyerekkora, korai természettudományos érdeklődése és ismeretterjesztő hősei: David Attenborough, Gerald Durrell, Jane Goodall, Joy Adamson, és itthon Csányi Vilmos, Vida Gábor. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll. Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral. Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt. A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él. Műsorjegyzetek Ferber Katalin szócikk róla a Wikipédián blogja a Facebookon, a Fele-más Az epizódban említett könyvei, novellája Életálom (2021) Az elárult Japán (2015) A felkelő nap árnyéka (2007) Hangversenyen (novella) További említett könyvek, filmek Erich Fromm: A szeretet művészete Konrád György: A látogató Narayama balladája Említett nevek Koizumi Dzsunicsiró Konrád György Mérei Ferenc Óe Kenzaburó Petri György Matthew C. Perry Solt Ottília (ld. még SZETA) Tóth Dezső (miniszterhelyettes) Magyar történelmi események, fogalmak zsidótörvények a Felvidék visszacsatolása (Első bécsi döntés) Ratkó-korszak gazdasági kirakatperek (szabotázsperek) Magyarországon a Rákosi-korszakban erőszakos téeszesítés Magyarországon az ötvenes években és később konszolidáció demokratikus ellenzék SZETA (Szegényeket Támogató Alap) Japán kapcsán említett fogalmak, jelenségek, események az Aum Sinrikjó (szekta és terrorszervezet) és a tokiói gáztámadás fukusimai atomerőmű-baleset freeter gajdzsin (gaijin) hikikomori Hirosima és Nagaszaki bombázása Japán megnyitása (1853) leprakolóniák Japánban parasaito shinguru murahacsibu (a közösségi büntetés rendszere) szeken (seken) Intézmények, földrajzi helyek Freie Universität Berlin Hamamatszu Hokkaidó Hoszei Egyetem Kamakura (Japán egyik buddhista központja) The London School of Economics Vaszeda Tudományegyetem Ez az epizód is érdekelhet még Ha a generációkon át „öröklődő” traumákról szeretnél még adást hallgatni, ajánlom figyelmedbe a következő, korábbi epizódot: #021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik század Kivonatos tartalom időkóddal [00:06:05] március 15.: miért ment ekkor Ferber Katalin Japánba? Súlyos immunbetegsége és Magyarország elhagyása, mint megoldás. [00:14:17] Hogy kell érteni, hogy Ferber Katalin a „dokumentumfilmek legaljáról” jön? Egy nem akart gyerek a Ratkó-korszakban. A majdnem apáca anya, a vészkorszakot túlélő fiatal apa, és a nagyszülők története. [00:30:34] Katolikus és zsidó identitás Ferber Katalinnál: „kettős tükörben felnőni”. Az előítéletek, vallási szélsőségesek elutasítása. [00:34:00] Mi volt a szülőkben közös? Hogyan talált egymásra a háború után ennyire két különböző ember? A szeretetlenség, mint kapocs. Ennek hatása Ferber Katalin gyerekkorára. Rövid pártkarrier a Rákosi-korszakban. Alkoholizmus, nyomor a forradalom után. [00:43:58] Kilógás a sorból, nagyon korán elkezdett olvasás, magatartási zavarok, elviselhetetlen stílus. Az el nem ismert teljesítmény. [00:48:45] Miért nem oldotta Ferber Katalin számára az egyedülséget és a beilleszkedési zavarokat a „nyájkonformizmus”? Az egész életen át tartó rebelisség, a szellemi függetlenség megvédésének igénye, a továbbtanulástól, majd később a tanítástól való eltiltása. A nehezített továbbtanulás: jogi, majd közgazdasági egyetem. A sietősség és az időhiány érzete. Annak képzete, hogy van egy lemaradás, amit be kell hozni. [00:56:46] A szocialista Magyarország másik arca: a kitaszítottak és elfeledettek, akiket Ferber Katalin munkahelyén ismert meg. [01:00:24] Miért lesz társtalan egy szép nő, ha nem tudja, hogy szép? Egy közkeletű „férfitévedés” margója. [01:08:02] Az Életálom című könyv, amelyben Ferber Katalin megpróbálja felfejteni gyerekkori és fiatalkori élményeit, szülei és nagyszülei történetét. Annak magyarázata, miért nem érezte jól magát a politikai ellenzék köreiben Ferber Katalin? [01:14:06] Elégtétel a rendszerváltás után: Ferber Katalin taníthat a közgázon. Újságírói pályája, betegsége, a döntés, hogy elhagyja Magyarországot. [01:17:20] Miért pont Japánba ment? hogyan boldogult a kezdetekben a japán nyelv ismerete nélkül? Japán nyelvtanulás és akadémiai karrier. [01:24:48] Az idegenekről alkotott képzetek Japánban. A gajdzsin szó pejoratív jelentése. Ennek a japán önképből eredő okai. [01:28:09] Abszolút kívülállóként, kisebbségként Japánban, ennek jótékony hatása Ferber Katalinra. A teljesítmény elismerése Japánban. [01:31:49] Miért volt sokkoló, amikor három év után először érteni kezdte Ferber Katalin, mit beszélnek körülötte a japánok? A „nagyorrúak”, „bajkeverők” szóhasználat, a japánul beszélő idegenek által kiváltott döbbenet és ennek történelmi gyökerei. [01:42:36] Az idegeneket nem kiszolgáló japán boltos nemzetközivé terebélyesedő története Hamamatszuban. [01:53:04] Ferber Katalin Hangversenyen című novellája, a leprakolóniák története Japánban. [01:58:38] A japán helyi közösségek megfigyelő és a normákat kikényszerítő hálózata és az ennek való megfelelés fontossága, a szeken fogalma. A közösség visszatartó ereje a jog helyett. A kiközösítés olykor irracionális gyakorlata (pl. a tokiói gáztámadás elkövetőinek feleségei és gyerekei, a fukusimai katasztrófa miatt kitelepítettek, az atomtámadás sérültjei). [02:08:38] A kelet-ázsiai vallásosság és az elemi csapásoknak való kiszolgáltatottság közötti összefüggés. [02:14:50] A hikikomorik Japánban. A még „gyerekkorban” tartott japán társadalom, a fejlődés ellenére hiányzó „fellélegzés” és a láthatatlan ellenállók, akik között Ferber Katalin is jól érezte magát. [02:24:27] A freeterek és a szinguru parazaituk. [02:26:43] A japánok és a munka. A „telefonszakszervezetek” és a szabadidő eltöltésének központi szervezése. [02:30:02] Nagyon másként tanított-e az egyetemen Ferber Katalin, mint japán kollégái? Tanítási alapelvei. [02:36:44] Alkotói szabadsága, visszaköltözése Európába, ennek okai, letelepedése japán férjével Berlinben. „Második emigrációja”, avagy miért nem Budapestet választották új otthonul? Férjével, Hirosival való, régóta tartó kapcsolata. [02:48:52] A Fele-más blog és az új könyv, az Életálom. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Barabási Albert-László, a világhírű hálózatkutató és a Northeastern University professzora, felfedi a rejtett hálózatok világát, amelyek körülvesznek minket, legyenek ezek társadalmi vagy politikai komplexumok. Beszél a közösségi média hatásairól, az álhírek terjedéséről és az emberi mozgás előrejelzéséről mobiladatok alapján. Emellett bemutatja a FoodMine projektet, amely az egészséges táplálkozás optimalizálására törekszik, valamint a siker törvényeit, amelyek szerint a teljesítmény egyéni, de a siker közösségi jelenség.

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát. Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját. Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.) Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Morcsányi Géza a Wikipedián; korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó Filmek Morcsányi Géza főszereplésével Palmyra (2020) Testről és lélekről (2017) Említett írók (és említett műveik) Ljudmila Ulickaja A lélek testéről (2020) Kukockij esetei (2008) Szonyecska (2006) Médea és gyermekei (2003) Albert Camus Caligula Csurka István Esterházy Péter Egy nő Harmonia caelestis Forgách András Nyikolaj Gogol Egy őrült naplója Kertész Imre Sorstalanság Kaddis a meg nem született gyermekért Gabriel García Márquez A szerelemről és más démonokról Molière Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”) Nádas Péter Temetés Alekszandr Osztrovszkij A művésznő és rajongói Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport További nevek Ivan Bolotnyikov (filmrendező) Czímer József (dramaturg) Szergej Eisenstein (filmrendező) Goretity József (műfordító) Kolosi Tamás (üzletember) Paál István (rendező) Rátóti Zoltán (színész) Leni Riefenstahl (filmrendező) Schmidt Mária (történész,politikus) Valló Péter (rendező; a beszélgetésben idézett interjú Osztrovszkij-rendezéséről) Galina Volcsek (színésznő) Vidnyánszky Attila (rendező) Woody Allen (filmrendező) Fontosabb említett események Beszállt a Libribe a NER kedvenc kollégiuma Tiltakozás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Dagesztáni háború Orosz beavatkozás Szíriában Említett földrajzi helyek Palmüra (város) Dagesztán Mahacskala Derbent Szentpétervár Említett színházak Pécsi Nemzeti Színház Radnóti Színház Szovremennyik Színház További intézmények Kertész Imre Intézet Radio Szvoboda (Szabad Európa Rádió, orosz nyelvű adás) Színház- és Filmművészeti Egyetem Kultúrtörténeti, nyelvi érdekességek a hamelni patkányfogó meséje „Nyomják krahácsot” – ha valaki nem ismerné e kabaréjelenet kultúrtörténetét kaukázusi avarok Ál-Dmitrij orosz cár Műsorjegyzetek időkóddal [00:04:56] Hogyan került Morcsányi Géza a Palmüra című filmbe? Miről szól a film, hol forgatták? Tradíció, apa-lánya kapcsolat, iszlám, béke és háború Dagesztánban. [00:20:10] Mennyire van jelen a szíriai háború orosz beavatkozás) a kortárs orosz kortárs kultúrában? Morcsányi Géza kapcsolata az orosz kultúrával, első találkozása vele, diákkori moszkvai ösztöndíja, ennek erős hatása. [00:25:46] Az elnyomás és a kiszolgáltatottság hatása a Szovjetunióban: az egymásra utalt emberek erősebb összetartása, szolidaritása és az olvasás kultusza. [00:28:42] Morcsányi Géza Moszkvából való visszatérése után, orosz nyelvtanulás, újságírói próbálkozások. Színházi pályájának kezdetei. [00:31:39] Barátsága Ljumila Ulickajával és a most megjelent A lélek testéről című novelláskötet. A könyv kapcsolata Enyedi Ildikó filmjével. [00:38:29] Orosz irodalom és lélek. Morcsányi Géza óvatossága a transzcendenciával kapcsolatban. „Filozofálás” a Csehov-darabokban. A csoda lehetősége. [00:46:15] Morcsányi Géza és a sors. „Lesz, ahogy lesz” kontra eltervezett élet. [00:49:11] Morcsányi Géza, az elsőgenerációs értelmiségi. Mennyire érezte ennek hátrányát? [00:52:47] A szépirodalom szerepének változása, az önismeret forrásaként háttérbe szorulása. A „nonfiction” előretörése. Élményeink, mindennapjaink globalizációja. Ennek hatása a kultúra „eladhatóságára“. [00:58:38] Az értelmiség szerepének megváltozása az utóbbi két évtizedben. A „társadalmi megbízás” megszűnése. A nyilvánosság demokratizálódása, és ennek manipulálása a „technikai értelmiség” által. [01:05:03] A kiszolgáltatottság kérdésköre, Valló Péter Osztrovszkij-rendezése. Az SZFE-ügy. [01:17:20] Morcsányi Géza a Magvető Kiadónál. Kezdeti nehézségek és siker. Hogyan kell a nagy írókat menedzselni? Mennyire volt a „liberális” elit kiadója a Magvető? [01:34:10] Kertész Imre „menedzselése” – egészen a Nobel-díjig. Morcsányi Géza, Schmidt Mária és a Kertész Imre intézet- Kertész Imre és a hivatalos kultúrpolitika. [01:48:06] Nyugdíjba vonulás, ennek okai, új szerepben a Líránál. A Mathias Corvinus Collegium tulajdonszerzése a Líra fő versenytársában, a Libriben. A NER és a könyvkiadás. Miért születik csak ritkán nagy művészet „irányított kultúra” esetén? [01:56:30] A Testről és lélekről című film. Mennyire azonos Morcsányi Géza a filmbéli Endrével, figyeli-e saját álmait. [02:01:21] Miért nem tartja magát színésznek Morcsányi Géza? Miért hárítja ezt a sikert? A transzcendens, illetve az ettől való távolságtartás életében. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz(Az epizód időrendiségét követve) Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)Olasz horrorFilmrendezők, zeneszerzők és említett műveik Ruggero DeodatoCannibal Holocaust Riz Ortolani (zeneszerző) Profondo Rosso (bolt) Dario Argento Luigi Cozzi Umberto Lenzi giallo (műfaj) canzone (műfaj) Lucio Fulci Említett filmek, filmesek még Lugosi Béla George A. Romero Élőhalottak éjszakája Holtak hajnala Quentin Tarantino Ed Wood A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásaiEmlített intézmények, kiállításokA 2010-es Űrhódító című kiállításA szegediInformatika történeti kiállítás Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)Neumann János Számítógép-tudományi Társaság versenyei A magyar Informatikatörténeti Adattár MTA Kibernetikai KutatócsoportHomeBrew Computer ClubAz egykori Bölcsészettudományi informatika programMagyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari MúzeumNovotradeElhangzott nevek Ralph H. Baer John Conway (Életjáték) Herman Goldstine Jánosi Marcell (Képes Gábor tanulmánya) Kovács Győző Kovács Mihály (Képes Gábor tanulmánya) Marina von Neumann Whitman Neumann János Németh Pál Rényi Gábor Theodore Roszak Sántáné Tóth Edit Simonyi Endre (Képes Gábor tanulmánya, utolsó interjú vele kórházi ágyán) Jim Storer Szelezsán János Szentiványi Tibor Talyigás Judit Tarján Rezső Konrad Zuse Maurice Wilkes Említett kiadványok Bit-let magazin Commodore Világ Kibernetikai játékok és modellek (Kovács Mihály könyve) Mikroszámítógép Magazin (Mikromagazin) Spectrum Világ Említett eszközök, gépek Altair 8800 Atari 2600 Commodore 64 HP-65 HP9100B HT-1080/Z A Híradástechnika Szövetkezet számológépei Homelab Kaypro Osborne M-3 MCD-1 kazettás floppy Mikromat (magyar kibernetikai építőkészlet) Minivac 601 (amerikai kibernetikai építőkészlet) Pong Primo Sinclair Spectrum Videoton TV Computer Filmek, könyvek, cikkek, művészek, fogalmak A Vakondok dokumentumfilm-sorozat (egyik része a magyar játékfejlesztés hőskoráról szól) David Attenborough filmje: A Life on Our Planet Zsadon Béla: Anti-Leary: Kerge eufória Tóth Lajos Kutas László Grateful Dead Harangozó Teri Uhrin Benedek kaliforniai ideológia COCOM-lista Robotika Revolution Robotics Netlife Robotics Magyar Ifjúsági Robot Kupa WRO Robotika világolimpia C-3PO R2-D2 Vers, irodalom, helytörténet Képes Gábor: Türelemjáték Baranyi Ferenc: Boccaccio 1348-ban H. Nagy Péter és karanténkultúra a Facebookon Képes Gábor korábbi versei: Réka-versek Az élet egy nagy öröklakás Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság Képes Gábor 2009 óta vezetett Víziváros-oldala Cseh Tamás emléktáblája az Iskola utcában (fiktív lakókkal) Saly Noémi és a Tabán története Ebben a blokkban említett alkotók Bereményi Géza Cseh Tamás Petri György Márai Sándor Tandori Dezső Műsorjegyzetek időkóddal[00:04:59]A hetvenes évek olasz horrorfilmjei, legnagyobb nevei és a „posztmodern gesztus” abban, ha valaki ezeket kedveli, gyűjti, felhasználja. Egy sajátos olasz filmes műfaj: a giallo.[00:11:34]A zombifilmek és Romero alkotásai. Képes Gábor és az olasz, érzelmes canzonék, tánczene. Szorongása és a horrorfilm, ami gyógyír erre.[00:14:36]A hetvenes években kezdődött otthoni számítógépes forradalom. Megjelenítése a magyar muzeológiai szférában: az Űrhódító című kiállítás, a szegedi informatikai múzeum, az Informatikatörténeti Adattár.[00:17:20]A játék, a játékosság, mint „kapudrog” és katalizátor a számítástechnikai forradalomhoz, fejlesztésekhez. A játék megjelenése a korai számítógépeknél. Minivac kibernetikai építőkészlet, és magyar megfelelője, a Mikromat. Kovács Mihály piarista szerzetes munkássága.[00:25:00]Kovács Győző és az első magyar számítógép, az M-3. Az első számítógépek építői. A magyar számítástechnikai ismeretterjesztés hőskora. Számítógép és játék. A mérnökök játékossága.[00:36:06]A fordulat: az otthoni személyi számítógép. A gép megjelenésének előzményei, feltételei. „A farkas, a kecske, a káposzta és a gazda” játék. A Holdraszállás játék. A videojáték konzol megjelenése. A tévétenisz. A házi számítógép megjelenése. Az elején: ellenkultúra. A Homebrew Computer Club, a kódolás szabadságélménye, a Szilícium-völgyi startup-kultúra.[00:52:01]Miért szórakoztatóbbak olykor a korai játékok? Absztrakció és nosztalgia. Képes Gábor Atari 2600-as gépe, gyűjtőszenvedélye.[00:58:38]Szorongás, verseny, ökológiai válság, túlfogyasztás, ijesztő társadalmi jelenségek. A technológia, a robotizáció és informatika, mint lehetséges gyógyír ezekre a bajokra.[01:02:25]A számítástechnikai forradalom Magyarországon a 70-es, 80-as években. Jánosi Marcell floppyja és Simonyi Endre személyi számítógépe. A magyar HCC klub. A magyar gyártók és az iskolai számítógépbeszerzési program, a nyugati gépek felülkerekedése a 80-as években.[01:12:54]A magyar játékipar, mint kivezető út. Játékfejlesztés, játékforgalmazás, kalózkodás, a gamer és demo szubkultúra.[01:20:19]A számítógépes játékipar fősodorrá válása a szórakoztatóiparban. Hollywood lekörözése. E-sport, gamer életforma, addikció.[01:28:09]Robotizáció és garantált alapjövedelem: emberek, akik elveszhetnek az otthoni játékban, virtuális valóságban.[01:30:38]A munkahely és a párkeresés eljátékosítása, a játékok teljesítményösztönző trükkjeinek átemelése más területekre. Játék és verseny.[01:36:04]A home office: technikai feltételeinek megteremtése, a munkaidő nonstoppá válása. Home office járvány idején. Az otthoni munka mint luxus és az egyenlőtlenségek felerősödése.[01:41:09]Képes Gábor, a bölcsész muzeológus és informatikatörténész kockák és mérnökök között.[01:51:38]A nő-férfi arány, illetve aránytalanság az informatikában.[01:53:42]Versek a pandémiáról: Képes Gábor és Baranyi Ferenc verse. A megszűnő érintések járvány idején, ennek következményei.[02:04:54]Képes Gábor, a helytörténész: Víziváros és a Tabán. A civil szféra jelentősége életében.[02:13:26]Utópiák, disztópiák, science-fiction. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.Ez az epizód is érdekelhet még:#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyországLinkek a műsorban elhangzó témákhozLányi András szócikk a Wikipedián; életrajza az ELTE honlapján; az epizódban említett könyvei: Porcelán az elefántboltban Bevezetés az ökofilozófiába – Kezdő halódóknak Az epizódban említett cikke: Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online) filmjei; nevéhez kötődő intézmények: Karátson Gábor Kör Humánökológiai mesterszak az ELTÉ-n nevéhez köthető szervezetek, intézmények: Védegylet Élőlánc Magyarországért Fidesz Akadémia Az epizódban hivatkozott egyéb cikkek The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times) The Relief Package Ushers In Trump’s Planned Economy (Wired) Említett közelmúltbeli események A Római-parti mobilgát elleni tiltakozás Megszületett a döntés a Hajógyári-szigetről Írók, költők, újságírók, alkotók és említett műveik Balassa Péter Bibó István Elbert Márta Carlo Goldoni (Két úr szolgája) Friedrich August von Hayek (Út a szolgasághoz) Jávor István Jókai Mór (A kőszívű ember fiai) Karátson Gábor Miklóssy Endre Orosz István Ottlik Géza Radnóti Miklós (az epizódban elhangzik: Nem bírta hát… című verse) Említett politikai mozgalmak, civil szervezetek Black Lives Matter Demokratikus ellenzék Duna Kör Duna Charta Ellenzéki kerekasztal Greenpeace identitáspolitika Lakiteleki találkozó (sátor) sárgamellényesek SZETA Újságok, műsorok Fekete doboz Beszélő Liget Az epizódban említett történelmi személyek: Bethlen Gábor Görgei Artúr Lebstück Mária Nádasdy Ferenc Pálffy (Oesterreicher) György Somogyi Imre Széchenyi István Politikusok, közéleti személyiségek Demszky Gábor Kis János Lázár György Molnár Péter Rajk László (építész) Schiffer András Solt Ottilia Sólyom László Soros György Az epizódban említett (történelmi) események, fogalmak A barguzini „Petőfi” története Bős-Nagymarosi vízlépcső A Rainbow Warrior története Tábornokok pere Téli hadjárat Tavaszi hadjárat Műsorjegyzetek időkóddal[00:05:07]Lányi András a szamizdat sajtóban. A Lehrstück Mária álnév eredete. Döntése a rendszerváltás évében, hogy nem filmrendezőként folytatja pályafutását.[00:07:55]Lányi András filmjei és a 48-as szabadságharc. A történelmi érdeklődés, ennek fontossága az ország megismerésében. A Kőszívű ember fiai, mint egykori kedvenc könyv. A szépirodalom olvasásának fontossága és a „nem olvasó nemzedék” nagy hibája, a hosszú szövegek olvasásának fontossága.[00:13:19]A Beszélő és a korabeli szamizdat sajtó működése, terjesztése a diktatúra idején. A stencilgép, mint sokszorosító eszköz.[00:17:28]Ügynökök, beépített emberek: miért nem kíváncsi Lányi András a megfigyelési dossziéjára?[00:19:08]Lányi András és a Fekete Doboz. A Fidesz születésének dokumentálása – mi látszott már akkor Orbán Viktoron? Törésvonalak a Fideszen belül, a rendszerváltó pártok mint baráti körök és nem ideológiailag meghatározott közösségek.[00:23:26]Baloldaliság és jobboldaliság Magyarországon, ennek családi meghatározottságai. Olykor legitim narratívák, hősi halottak a front mindkét oldalán. Lányi András édesapjának története, hosszú vizsgálati fogsága a honvédtisztek koncepciós perében, félreállítása.[00:32:51]Lányi András 56-os élményei gyerekként, ezek meghatározó szerepe későbbi világnézetének, politikai meggyőződésének alakulásában.[00:35:17]A hiteles jobb- és baloldali pártok hiánya a mai Magyarországon. A harmadik utas gondolatok népszerűsége Magyarországon. Lányi András zöld meggyőződésének eredete. A Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás, a Duna Kör és a későbbi Duna Charta. Bős-Nagymaros utóélete, vízügyes kritikák, válasz ezekre. Egyéb gátépítések és megakadályozásuk (pl. Római-part, Hajógyári sziget).[00:48:05]A Fidesz Akadémia története és megszűnése a rendszerváltás után. Lányi András akadémiai és politikusi pályája. A Védegylet és az Élőlánc Magyarországért és az LMP története. Sólyom László jelölése a köztársasági elnöki posztra. Konfliktusa majd kibékülése Schiffer Andrással.[00:55:27]A pont, ahol Lányi Andrásnak elege lett a pártpolitikából: kopogtatócédula-gyűjtés és főpolgármester-jelöltség. A humánökológia mesterszak alapítása az ELTÉ-n.[00:58:33]Magyarország lakóinak feudális beidegződései, ennek történelmi okai és az egypártrendszer és a feudalizmus jelenlegi restaurációja Magyarországon. A „nemzeti tőkésosztály” mítosza és hazugsága.[01:04:45]Kapitalizmus és globális kapitalizmus. A civil társadalom, a verseny és az állam szerepe egy demokráciában, a három szereplő egyensúlyának folyamatos sérülése.[01:08:04]Orbán Viktor „szabadságharca” a globális kapitalizmus ellen, ennek hazugsága.[01:09:52]A kínai modell, mint kihívás a demokráciák számára: gazdasági prosperitás szabadságjogok nélkül. Kiszállhat-e Európa abból a globális versenyből, amiben a despotikus rendszerekkel szemben alul fog maradni? A globális „technológiai rezsimek” elmozdulása a versenytől a tervgazdaság felé.[01:17:10]Lehet-e változást kikényszeríteni az egyéni életmódváltással? Elindíthat-e ez politikai változásokat? A nagy birodalmak végnapjai és a helyi kezdeményezések oázisai.[01:23:56]A kevesek által elindított nagy változások dinamikája. Ennek példái a magyar történelemben.[01:26:15]Lehetőséget ad-e a helyes irány megtalálásához a járványhelyzet miatti sokk? Környezetvédelem helyett embervédelem: a teljesebb élet felé törekvés fontossága.[01:30:03]Lányi András a Bevezetés az ökofilozófiába című könyve.[01:31:37]Életmódváltás kontra technológiaváltás: mi a hatékonyabb a környezeti katasztrófák megelőzése szempontjából?[01:33:00]A koronavírus-helyzet elmagányosító hatása. Az elmagányosodás, mint negatív társadalmi jelenségek forrása, agresszív politikai mozgalmak üzemanyaga. Az identitáspolitika zsákutcája. Az ökológiai gondolkodás antropológiai alapjai: a másik ember, a vele való kapcsolat fontossága.[01:38:40]Lehetséges-e ilyen alapokon változás egy olyan országban, ahol a hősök magukra maradnak? Magyar történelmi tapasztalatok arra nézve, hogy még ebben az esetben is érdemes ezt megpróbálni. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is.Linkek a műsorban elhangzó témákhozFelkai Piroska Kalandozások Portugáliában című oldala a Facebookon ugyanezen a címen futó internetes oldala Műfordításai Örkény István Contos de Um Minuto. Vol. I. (2004) – Egyperces novellák Csáth Géza Matricídio e outras histórias (2003) – novellák Márai Sándor A Ilha (2012) – A sziget A Irmã (2013) – A nővér A Gaivota (2016) – Sirály Szerb Antal Viajante à luz da lua (2017) – Utas és holdvilág Szabó Magda Rua Katalin (2019) – Katalin utca A Balada da Iza (2020) – Pilátus Az epizódban említett portugál írók, művészek António Lobo Antunes Fernando Pessoa Amália Rodrigues José Saramago Könyv, film, újságÖrkény István: Egyperces novellák ; ezen belül az adásban említettek: Budapest Az ember melegségre vágyik Hankiss Elemér : Ikarosz bukása Ruth (portugál film Eusébióról) Diário de Notícias (portugál napilap) GyászmunkaAz epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai: Bennünk élő halottaink Gyász, a veszteség feldolgozása Említett (történelmi) események, fogalmak A portugál Új állam – izgalmas összefoglaló a Salazar-rendszerről az Index korábbi cikkében, amelyből kiderül, hogy Magyarországon a harmincas évek végén mintának tekintették Salazar államát A Salazar–Franco találkozók és az ibériai egyezmény A Santa Maria elrablása 1961-ben Mocidade Portuguesa (a portugál ifjúsági szervezet Salazar idején) Szegfűs forradalom portugál gyarmati háborúk Lisszabon visszavétele (ostroma) a második keresztes hadjárat során 1147-ben A Vakság című könyvet kapta ajándékba a portugál miniszterelnöktől a német kancellár returnado(s) – a feladott gyarmatokról visszatérő telepesek Korábbi epizódok erős nőkkelHallgatnál még olyan nőket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akkor neked ajánlom ezeket a korábbi epizódokat: 020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált 011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban 009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak Az epizódban említett politikusok, közéleti személyiségek Henrique Galvão (részletes ismertető található róla a Santa Maria elrablásáról linkelt cikkben) Francisco Franco António de Oliveira Salazar Zene fado (zene) saudade (elvágyódás) Foci Sporting CP SF Benfica Eusébio da Silva Ferreira Cristiano Ronaldo Guttmann Béla Bölöni László Említett földrajzi helyek Alfama (negyed Lisszabonban) Cabo da Roca Cabo Espichel Coimbra Porto Műsorjegyzetek időkódokkal[00:05:44]Hogyan nem fordította le Piroska az Egypercesekből a Budapest című novellát, miért nem értik a portugálok Varsányinét?Első rész: Mint egy kismadár – Szerelem és gyász Portugáliában[00:09:26]Hogyan került Felkai Piroska Portugáliában, miért él ott? Egy szerelem története: megismerkedése későbbi férjével. Kiköltözés, házasság, gyerekek.[00:14:04]Férjének váratlanul kiderülő betegsége Piroska második terhessége idején. Édesanyja elvesztése, az utolsó hónapok Joãóval. Az elköszönés fontossága a „gyászmunkában”. Az utolsó hetek története.[00:29:05]A gyász időszaka, a veszteség feldolgozása, átbeszélése. A külső segítség szükségessége az első időszak után. Egyedül a gyerekekkel, az apakép felépítése, a nekik adott segítség. A katarzis fontossága. Az önsajnálat problémája.Második rész: Az új állam – Salazar és Portugália XX. százada.[00:46:46]Nyitottság és zártság Portugáliában. Az attitűd generációs jellege, a hosszú diktatúra hatása ebben.[00:49:53]Ki volt Salazar, hogyan került hatalomra és mi volt az „Új állam” lényege? Forradalom, köztársasági időszak, zűrzavar, karonai puccs. Salazar, a pénzügyi varázsló.[00:58:36]Salazar lavírozása és semlegessége, Hitlertől való félelme, Portugália stratégiai szövetsége Nagy-Britanniával, az ibériai semlegességi paktum. Az állam szövetsége a katolikus egyházzal. Salazar hosszú regnálása.[01:06:09]A portugál gyarmatbirodalom válságának kezdete. A Santa Maria eltérítése. A gyarmati háborúk és ennek generációs traumája. A gyarmatokról visszatérő telepesek: a retornados.[01:16:09]Foci és politika, a Ruth című portugál film Eusébióról. Magyar edzők portugál csapatoknál.[01:19:08]Felkai Piroska férjének szülei, családja és a portugál történelem. A családon belüli ideológiai ellentétek.[01:24:40]Portugália nemzeti egysége és összezárása bajok idején. (Szemben Spanyolországgal.) A spanyol-portugál viszony, Portugália periferiális jellege.Harmadik rész: Lábasodba mi kerül, az úgyis mindig kiderül – Nyelv, irodalom és műfordítás[01:33:34]A tízmillió portugál és a több mint 200 milliós Brazília: nyelvi nyomás Portugálián. Az egységesítés törekvései és az ezzel szembeni portugál ellenérzések. A portugál nyelvi körülményesség, formalitások szemben az egyszerűsítő brazíliai portugállal. Az afrikai jövevényszavak, és ezek használatának generációs jellege.[01:42:35]Bevándorlók és kivándorlók Portugáliában.[01:44:38]Szabálykövetők-e a portugálok:? Hogyan fér ez össze a nép „déli” mentalitásával. A portugál melankólia, elvágyódás, a „saudade” és a fado.[01:49:26]António Lobo Antunes és José Saramago történelemkritikája, a portugál történelem átértékelése regényeikben. Csend a nagypolgári családokban.[02:01:57]Fordítás magyarról portugálra, a fordítás elméleti és gyakorlati problémái. Felkai Piroska, mint idegenvezető Portugáliában. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices