Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon

00.00 A mai témánk: Szabó Magda. Az említett tanulmánykötet: „Nekem is csak maszkjaim voltak" (szerkesztette: Murzsa Tímea és Papp Ágnes Klára)

1.10 Vendégünk: Szabó T. Anna. És az első kérdésünk arról, hogy hogyan kapcsolódunk különböző életkorokban Szabó Magdához, és hogyan lett költőből prózaíró.

6.30 Szabó Magda versei újraolvasva és az indulat, ami ott van a műveiben. „Öreganyám, nagyvilág, jól megjegyezd a nevemet!”

10.14 Szabadságigény és csalódások, a saját és a családja történetében is. És a kettősség, ami végig ott volt az életében

14.00 Milyen volt nőként ezekben az években alkotni? És mi változott azóta?

18.25 Irodalmi házasságok, melyben két ember egymás mellett alkot. Versengés, együttműködés, dominancia, és mit lehet ezekből a példákból tanulni?

25.50 Szabó Magda állandó játéka a szerepeivel, határok a fiktív és valós között, és a magánmitológiák szerepe Jókaiék óta

30.20 A legtöbbet fordított magyar szerző, miért futhattak be ennyire a regényei más nyelveken?

32.20 Szabó Magda az olvasók körében szinte végig nagyon népszerű volt, de mintha az irodalmárok sokszor gyanakodva fogadták volna. „Magyarországon mindenki gyanús, aki egy kicsit is sikeres, de az olvasókat nem tudják elvenni tőle”. És a rétegek, melyek mindig jelen vannak Szabó regényeiben

37.40 Kettős terhelés és az irodalom: úgy írni a rendszerváltás előtt, hogy itt még oké legyen, de kinn is már oké legyen. Fontos volt neki, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon

43.25 Hogyan találja meg egy író a saját hangját? És hol jelenik meg Szabó Magda Szabó T. Anna írói hangjában?

48.20 Szabó T. Anna könyvajánlója, Szabó Magdához kapcsolódva: Szabótól az Ókút mellett a Vörösmarty-tanulmány A csekei monológból, valamint Marton-Ady Edina Pubi című regénye és Kiss Judit Ágnestől az Egy nőalak szürke kontúrja