Ha nem lennének gyerekek, nem lenne ki előtt szégyellnünk magunkat

Az egyik kedvenc idei olvasmányélményünk lett Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz címmel frissen megjelent regénye. A több szálon futó, Erdélyben és Budapesten is játszódó, a rendszerváltás előtti időszakot és napjainkat is bemutató, emberi és nem emberi szereplőket felvonultató regényben diktatúrák természetéről, felnőtt- és gyereksorsokról, viccekről és traumákról is szó esik. Selyem Zsuzsával ezeken túl még decentralizált regényekről, algoritmusokról, rókaszukákról és lehallgatásokról is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb részében.

A tartalomból

• 00:00 Pár új könyv, amit említünk, bár még nem is olvastuk őket: Csordás Kata - A tékozlás öröme, Tandori Dezső - Barátaim, találkozunk a fűben, Karl Ove Knausgård - A harmadik birodalom és Kirsten Thorup - Őrülten és halálosan.
• 02:40 Vendégünk Selyem Zsuzsa, témánk az áprilisban megjelent regénye, a Kicsi kozmosz. És indításként a nem centralizált gondolkodás fontossága, az állati nézőpontok szerepe, a Moby Dick erényei, és hogy az egyik legjobb dolog a művészetben az, hogy azt is észrevehetjük, ami amúgy nem ismerős. 
• 09:30 Min múlik, hogy melyik szereplőből mennyit látunk, és a bizalom az olvasóban: „át kell vágnod magad a bozóton.” 
• 13:45 Irodalmat írni irodalomtörténészként. És pár fontos szerző, akik sokszor név szerint is visszaköszönnek a regény lapjain: David Foster Wallace, Robert Musil, Nádas Péter vagy Bruno Schulz. És ehhez jön még a matematika. 
• 15.20 Élet a diktatúrában és az igazság lehetősége, például a matematikában. Lehallgatások, megfigyelések, a bizalom szétrágása és az emberek a kiszolgáltatottságban. 
• 27:30 Kedvenc vicc és a viccek szerepe a regényben: egy jó vicc felér egy jó könyvvel. 
• 29:30 Mit jelent gyereknek lenni? Ez a könyv a gyerekek szenvedéséről szól, és ha nem lennének gyerekek, nem lenne ki előtt szégyellnünk magunkat. És a kérdés: egyáltalán hogyan tudunk ebben a világban szembenézni a gyerekekkel? És ehhez jönnek még az algoritmusok. 
• 34:40 Élet és halál kérdése, az anyaságban is. Ki válhat anyává? És a személyes történetek hogyan válnak társadalmivá? „Az egyik munkám az volt most, hogy a transzgenerációs traumákat transzgenerációs empátiává próbáljam meg változtatni.” 
• 46:00 Rókaszuka alakja és a regény művészképe, az írók és költők fetisizálása ellen. 
• 50:00 Három könyv Selyem Zsuzsa ajánlásában: Arundhati Roy - A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma, Juan Carlos Galeano -Amazonia és Virginia Woolf - Gondolatok a békéről légiriadó idején, amit az izraeli katonai szolgálatot megtagadó 18 éves transz fiatal, Ella Keidar Greenberg vitt magával a börtönbe. A vele készült, a beszélgetés során említett interjú itt olvasható. 

See omnystudio.com/listener for privacy information.